Apu!

2008 július 26. | Szerző: Silvija |

 

Ha nem csörög az óra reggel,

Az én hibám.

Ha bal lábbal kelsz fel,

Az én hibám.

Ha nem megy rózsásan a vállalatod,

Az én hibám.

Ha otthonról magad kizárod,

Szintén az én hibám.

 

Ha egy folt maradt a tányéron,

Leordítod a fejem.

Ha rendetlenség van az asztalomon,

Leordítod a fejem.

Ha egy hajszálam a mosdóban hever,

Leordítod a fejem.

Ha a vasalásom lezser,

Szintén leordítod a fejem.

 

Bármit is hibázok,

Hülyének nevezel.

Ha valamit a házimunkában kihagyok,

Trehánynak nézel.

Ha pedig nincsenek meg dolgok, engem keresel

S ha kérdésedre nem tudom a választ,

Kérded: „Mert mit tudsz?”, és ez nagyon fáraszt.

 

Sokszor kívánom:

Bár ne lennél!

Nem veszed észre a kínom,

De amúgy se szeretnél.

Nincs semmi közös témánk

Mitől szemed megrebbenne,

Nincs közös szféránk

Amiben auránk elférne.

 

Régen nagyon szerettelek

De ez most kétséges.

Sokmindenben nem értelek,

De ez csak mellékes.

Ideje változtatnod

Van számodra egy alku,

Én mindent megpróbálok, tudod,

De mindez nem csak rajtam múlik Apu!